Drága véreim, pirosak, fehérek és zöldek, Lajtán innen, Kárpáton túl, figyelmezzetek mostan szavamra. Ajándékra gyúrok, nem is kicsire, egyedül kevés vagyok hozzá, mint Werbőczy hármaskönyvében a melegjogok, de mink így 15 millióan könnyedén összehozhatjuk… Legyen egy nap béke, béke végre, ha másért nem, hát azért, mert ma van Horváth Attila magyar rock and roll költő 60-ik születésnapja,,,

Nem kaserolnám én sokat ezt a palit, hiszen tetszenek őt ismerni, hogyne, ő az aki jobb évfordulós koncerteken fölmegy a szinpadra, mond három olyat, hogy fél évig gurulunk a röhögéstől, miközben könnyes a szemünk sarka. Egyébként meg ül otthon, és szavakat illeszt jobb – rosszabb muzsikákhoz, hogy nekünk legyen mire először szerelmesnek lennünk, szakítanunk, születnünk és meghalnunk.

Na most ezt a fószert olyan baromira nem érdekli a jobb – meg baloldal, hogy az már tényleg hejberutyu. Szeretni szeret piszkosul, és rühelli ha ebben megzavarják. Ne tegyük. Legyen neki könnyű ez a 24 óra…

Igen megérdemli.

Mint ahogy mi is. Oly sok mindent. Például az ő dalait.

Mi pirosak, fehérek és zöldek…